
Tanulni könnyedén
Reggelente fáj a gyermeked hasa?
Nyűg a reggeli készülődés?
Nem, vagy nehezen akar tanulni?
Állandó feszültséget szül az iskola otthon?
Már a csapból is az folyik, hogy stresszes az életünk, ráadásul én is erről írok sokszor.
De mi is a stressz?
Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy befolyásol minket, az alapoktól kell kezdeni.
A stressz a szervezet nem specifikus válasza valamilyen igénybevételre; ez „az üss és fuss” reakció, amely során a szervezet felkészül a harcra vagy a menekülésre. Mindez igénybe veszi és kimeríti a testet és a lelket, de egyúttal korrekciós folyamatokat is elindít, így gyógyító hatása is van.
„A stressz az élet sava-borsa”, nélküle nem élnénk, csak vegetálnánk.
Ma a köztudatban a stressz egyértelműen negatív fogalom, a hatása viszont elsősorban pozitív, ugyanis koncentrálja a szervezet erőit egy adott helyzettel való megbirkózáshoz, javítja a teljesítményünket egy-egy kihívás során. Akkor válik negatívvá, ha tartós, feszültséget, szorongást, fájdalmat vált ki.
A stresszel kapcsolatban Selye János nevét érdemes megjegyezni. Róla elég most annyit tudni, hogy ő dolgozta ki a világhírű stressz elméletét; kísérleteket végzett ezzel kapcsolatban az 1930-as években. A kísérlet lényege, hogy megfigyelte, hogy a stressz hatásai egy ideig visszafordíthatóak, később viszont tartós szervi károsodáshoz, vagy akár halálhoz is vezethetnek.
Az elmélet szerint, ha stressz ér minket, a következő folyamat játszódik le a szervezetünkben:
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy itt is az egyensúlyra kell törekedni. Nem baj ha izgulunk, nem baj ha stressz ér minket, a probléma akkor kezdődik, ha állandóan gyomorideggel ébredünk.

Reggelente fáj a gyermeked hasa?
Nyűg a reggeli készülődés?
Nem, vagy nehezen akar tanulni?
Állandó feszültséget szül az iskola otthon?

Mielőtt megszülettek a gyerekeim, már akkor is hajlamos voltam mások igényeit a sajátom elé helyezni.
