Egyéni családállítás

              Amikor egy probléma nem csak arról szól, ami éppen most történik

Vannak helyzetek, amelyekben hiába próbálsz másképp dönteni vagy reagálni, valahogy mégis ugyanoda jutsz.
Hasonló konfliktusok ismétlődnek a kapcsolataidban. Nehéz leválnod mások elvárásairól. Bűntudatod van, amikor magadat választod. Úgy érzed, neked kell mindent megoldanod. Vagy egyszerűen van egy visszatérő élethelyzeted, amelynek nem érted igazán a hátterét.
A családállítás abban kínál egy másfajta nézőpontot, hogy nemcsak téged és az aktuális problémádat nézi, hanem azt a családi rendszert is, amelyhez tartozol.

Mi a családállítás?

A családállítás Bert Hellinger nevéhez kötődő, rendszerszemléletű önismereti módszer.
Abból indul ki, hogy életünkre nemcsak a saját tapasztalataink lehetnek hatással. Egy család történetében vannak kapcsolatok, veszteségek, nehéz sorsok, szerepek, kimondott és kimondatlan szabályok, amelyek a következő generációk működésére is hatással lehetnek.
A családállítás során egy konkrét, jelenlegi problémából vagy kérdésből indulunk ki, és arra nézünk rá, hogyan jelenik meg ez a családi rendszer összefüggéseiben.
Nem azt keressük, hogy ki a hibás, és nem abból indulunk ki, hogy minden problémának a családban kell megtalálnunk az okát.
Inkább teret adunk annak, hogy egy másik nézőpontból is ráláss arra, mi történik veled, milyen kapcsolati dinamikák lehetnek jelen, és mi az, ami segíthet abban, hogy a saját életedben szabadabban tudj továbbhaladni.

Érdekel

Miben más az egyéni családállítás?

A családállítás történhet csoportban és egyéni formában is.
Csoportos állításnál a résztvevők közül választott képviselők jelenítik meg a rendszer különböző szereplőit vagy elemeit.

Az egyéni állítás során csak ketten vagyunk jelen. A rendszer szereplőit és fontos elemeit szimbolikus jelölőkkel jelenítjük meg, és te magad is aktívan részt veszel a folyamatban.
Az egyéni forma különösen jó választás lehet, ha:
személyesebb, négyszemközti keretek között szeretnél dolgozni,
olyan témát hozol, amelyről nem szívesen beszélnél csoport előtt,
még nem érzed magad késznek egy csoportos állításra,
vagy egyszerűen közelebb áll hozzád az egyéni munkamód.
 

Már az alkalom előtt elkezdődik a közös munka

Az időpont egyeztetése után küldök neked egy kérdőívet, amelyet az állítás előtt kérlek, tölts ki.
A kérdőív abban segít, hogy rendszerezzük azokat az információkat, amelyek a családi rendszered és az általad hozott téma szempontjából fontosak lehetnek.
Nem szükséges mindenre tudnod a választ, és nem kell családfakutatásba kezdened az állítás előtt. Azt írd le, amit tudsz.
A kitöltött kérdőív számomra is segítséget jelent abban, hogy az alkalomra már legyen egy alapvető képem a családi rendszeredről, így a személyes találkozás során nagyobb figyelmet tudunk fordítani arra a témára, amellyel érkezel.

Jelentkezem

Hogyan zajlik az egyéni állítás?

Az alkalom elején átbeszéljük, mi az a kérdés, élethelyzet vagy visszatérő probléma, amelyre szeretnél ránézni.
Nem szükséges hosszasan elmesélned az egész élettörténetedet. Abból indulunk ki, ami most nehéz számodra.
Ezután meghatározzuk, mely személyeket vagy elemeket érdemes megjeleníteni az állításban, és ezeket szimbolikus jelölők segítségével elhelyezzük a térben.
Az állítás során fokozatosan bontakozik ki az a kép, amelyre együtt ránézünk. Figyelünk a kapcsolatokra, távolságokra, érzésekre és azokra a változásokra, amelyek a folyamat közben megjelennek.
Én végig kísérlek és vezetem a folyamatot, miközben te is aktív résztvevője vagy annak.
Nem egy előre elkészített magyarázatot keresünk a problémádra. A cél inkább az, hogy olyan összefüggésekre és nézőpontokra is rá tudj látni, amelyek eddig talán nem voltak számodra láthatók.

Milyen témával érkezhetsz?

• Egyéni családállításban többek között dolgozhatunk:
  újra és újra hasonló párkapcsolati vagy családi helyzetekben találod magad,
• nehéz a kapcsolatod valamelyik szülőddel, gyermekeddel vagy más családtagoddal,
• gyakran érzed úgy, hogy minden rajtad van, és neked kell mindent megoldanod,
• nehéz nemet mondanod, határokat húznod vagy magadat is fontosnak tartanod,
• erős benned a megfelelési kényszer vagy a bűntudat,
• túl sok felelősséget vállalsz másokért,
• nehéz megtalálnod a saját helyedet a családban, a párkapcsolatodban vagy akár a saját életedben,
• szülőként újra és újra olyan helyzetekben találod magad, amelyekben nem úgy reagálsz, ahogyan szeretnél,
• veszteséghez, szakításhoz vagy más fontos változáshoz kapcsolódóan érzed magad elakadva,
• egy döntés előtt állsz, de mintha valami újra és újra visszatartana,
• visszatérő nehézségeket tapasztalsz a pénzzel kapcsolatban,
• azt érzed, hogy hiába keresel jól vagy hiába próbálsz tudatos lenni, a pénz valahogy mégis „kifolyik a kezedből”,
• nehéz számodra elfogadni, megtartani vagy kérni azt, amire szükséged van,
• folyton azt érzed, hogy valami még hiányzik, és nehezen tudsz megérkezni abba, amid már most is van,
• nehéz jelen lenned a hétköznapokban, mert állandóan a következő problémát, feladatot vagy célt keresed,
• vagy van egy visszatérő problémád, amelyen már sokat gondolkodtál, mégsem érted, miért kerülsz újra ugyanabba a helyzetbe.

Nem kell előre tudnod, hogy a problémád összefügg-e a családi rendszereddel.
Elég, ha van egy élethelyzet, kapcsolat vagy visszatérő érzés, amelyre szeretnél egy másik nézőpontból is ránézni.

Nem a szülők vagy a múlt hibáztatása a cél

Számomra a családállítás nem arról szól, hogy megkeressük, ki miatt alakult úgy az életed, ahogy.
A családunk történetéhez mindannyian tartozunk, miközben felnőttként a saját életünkért és döntéseinkért is felelősséget vállalhatunk.
Az állítás egyik fontos lehetősége éppen az, hogy különválaszthassuk azt, ami a múlt része attól, amit a jelenben mi szeretnénk tovább vinni.
A történteket nem tudjuk megváltoztatni.
Arra azonban ránézhetünk, milyen helyet foglalnak el bennünk ma, és hogyan szeretnénk innen továbbmenni.
Ha van egy visszatérő elakadásod vagy élethelyzeted, amelyre szeretnél egy másik nézőpontból is ránézni, szeretettel várlak.

Fontos: A családállítás önismereti módszer. Nem minősül egészségügyi vagy pszichoterápiás ellátásnak, nem szolgál mentális vagy testi betegségek diagnosztizálására vagy kezelésére, és nem helyettesíti a szükséges orvosi, pszichológiai vagy pszichoterápiás segítséget.